A Francia levendula a levendula egyik fajtája. Szép nagyra nő és csodás illata van – de ne szaladjunk ennyire előre, hiszen bőven van mit tisztába tenni. Elsőként ismerkedjünk meg a Francia levendula elnevezése kapcsán kialakult keveredésekkel, a történetével és ismertetőjegyeivel. De ejtsünk szót arról is, mikor érdemes a Francia levendulát választani, milyen célra a legjobb opció, és hogyan tudjuk gondozni, hogy aztán megörvendeztethessen bennünket csodás virágaival.
Mindenekelőtt az elnevezést kell tisztába tennünk. Ha a kedves olvasó kutakodott egy kicsit az interneten a Francia levendula után, akkor könnyedén előfordulhat, hogy az olvasmányok végére belezavarodott kissé az elnevezésekbe. Sok forrás ugyanis Spanyol levendulaként emlegeti a Francia levendulát. Most akkor melyik-melyik, miért van ez a zavar az elnevezésekben?
A keveredés onnan ered, hogy az idők során több féle szisztéma szerint történt meg a különféle levendula fajok elnevezése. (Sokszor például a származási ország alapján történt meg a névadás – ugyanakkor a Francia levendula nem kizárólag Franciaországban, és a Spanyol levendula sem kizárólag Spanyolországban nő.)
A Francia és Spanyol elnevezés közötti keveredés egyik oka, hogy amit ma Francia levendulának hívunk, azt a korábbi szakirodalmak Spanyol levendulaként emlegetik.
Például egy 1931-es, gyógnövényekről szóló kiadvány Lavandula stoechas-ként hivatkozik a Francia levendulára, míg annak mai elnevezése Lavandula dentata. A Lavandula stoechas megnevezés mai értelemben a Spanyol levendulát illeti.
Francia levendula: Lavandula dentata
A Francia levendula (csakúgy, mint a Spanyol) az Árvacsalánfélék családjába tartozik. Örökzöld cserje, amely eredetileg Spanyolországból származott (innen az eredeti elnevezése). A latin nevét leveleinek „fogazott” (dent) széléről kapta.
Mutatós, tömzsi virága tetején élénkebb színű murvalevél trónol. Virágainak színe finomabb, gyengédebb a hagyományos levendula lilánál.
A virágzás kora nyártól egészen késő őszig tart. Sőt, ha megfelelő a hőmérséklet és elegendő napfényhez jut, akár tovább, egész évben is virágozhat.
Ez a leghosszabb ideig várgázó (virágozni képes) levendula fajta az összes közül.
Illata nem annyira erős aromájú, mint például az Angol levendula (közönséges levendula). Illata enyhébb, sokkal inkább hasonlít mondjuk a rozmaring illatához, mintsem a jellegzetes levendula illathoz.
Méretét tekintve a Francia levendula közepes méretűnek számít a levendulákat tekintve. Magassága 30-90 centi közé tehető (szemben mondjuk az Angol levendulával, ami kisebb méretet érhet el.)
Amellett, hogy nagyon sokáig képes virágozni, ellenállóképességét tekintve sérülékeny. Nem tolerálja jól az extrém hőmérsékleteket, főleg a hidegre érzékeny.
Illatát tekintve kevésbé jellemző rá a levendula-jelleg, sokkal enyhéb illatú – leginkább a rozmaring aromájára lehetne talán hasonlítani.
A Francia levendula ültetése
Nagyobb méretei miatt nem igazán ajánlott a cserépbe való ültetése.
Francia levendula palántánkat a tavaszi fagyok elmúltát követően ültethetjük ki a kertbe. Legjobban akkor járunk el, ha kisebb halmokra ültetjük, így a felesleges víz könnyedén le tud folyni, el tud vezetődni.
Ültetéskor figyeljünk arra, hogy közepes méretű bokraink lesznek, így legalább 35, de inkább 45 centiméteres ültetési távolságot hagyjunk közöttük.
Ha magról szaporítjuk, akkor legyünk nagyon türelmesek, hiszen a Francia levendula magoknak akár 2-3 hónapra is szükségük van a csírázáshoz.
A Francia levendula gondozása
Természetes csapadék hiányában az első nyáron hetente öntözzünk a növényt, majd minden rákövetkező nyáron váltsunk 3 heti öntözésre. Vigyázzunk, hogy ne locsoljuk túl: a palánta akkor tud kellőképpen fejlődni, ha a talajt viszonylag szárazon tartjuk. Sokkal jobban bírja a szárazságot a túlöntözéssel szemben.
Ha mulcsot szeretnénk a növény köré, akkor válasszunk inkább kavicsos mulcsot, ami segít, hogy a talaj ne tudjon túl sok nedvességet megtartani. Az organikus talajtakarók megtartják a nedvességet és rothadást indíthatnak meg levendulánk tövénél.
Francia levenduláink nem igényelnek trágyázást, de minden második évben hálásak egy vékony komposzt-rétegért.
