Van olyan, hogy túl sok levendula? Ugye nincs! Ki ne vágyna rá, hogy kertjét ennek a csodálatos növénynek a virágai díszítsék? A kellemes illatról már nem is beszélve. Ahhoz pedig, hogy több levendulánk lehessen, szaporítanunk kell. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a levendula szaporítása tavasszal ideális, vagy mikor adódik rá alkalmas pillanat, mikor vágjunk bele.
Szerencsére a levendula szaporítása nem bonyolult, kezdőként is bátran megpróbálkozhatunk vele. Kárt semmiképpen nem tudunk okozni, így legfeljebb nem jön össze a kísérlet, de akkor is van lehetőség újra megpróbálni.
Semmilyen extra felszerelésre sincs szükség, ez is jó hír és könnyebbséget jelent.
A metódust tekintve két féle lehetőségünk van. Az egyik, hogy a levendulánk korai hajtásaiból vágunk le, és ezzel próbálkozunk a szaporítással, vagy a másik, hogy a kései hajtásokkal tesszük ugyanezt.
A korai hajtások tavasszal jelennek meg a növényen, és jellemzőjük, hogy gyakorlatilag ellenállás nélkül tudjuk őket hajlítani. A kései hajtások inkább a nyári-őszi időszakra jellemzők. Ezek már keményebbek, ellenállóbbak, úgymond kérgesek. hajlításkor akár el is törhetnek.
Nincs egyértelműen kimondható szabály, hogy melyik alkalmasabb vagy sikeresebb. nagyban függ a levendula fajtájától és attól, hogy az évben éppen melyik évszakban járunk.
A levendula szaporítása tavasszal
Gyakorlatilag levendulánk szaporítására a telet leszámítva bármikor alkalmunk nyílik. Tavasszal a korai hajtásokat, nyár végén-ősszel pedig a kései hajtásokat van lehetőségünk levágni és szaporításhoz felhasználni.
A levendula szaporítása tavasszal is ugyanúgy történhet, mint egyébként: figyelve arra, hogy ilyenkor csak kései hajtásokat tudunk levágni a növényünkről. Erről részletesen a következő fejezetekben lesz szó.
Korai hajtások szaporítása tavasszal lehetséges
Ahogy említettük, ezekből a hajtásokból tavasszal van a legtöbb a növényen: ilyenkor ébred a természet, így a levendula is hozza friss szárait, leveleit. Mivel a levendula metszése egyébként it leginkább tavasszal javasolt (erről bővebben az erről szóló cikkünken olvashatsz), így különösebb károkozás nélkül, bátran begyűjthetjük őket a növényről.
Bár ezek a tavaszi hajtások könnyen fognak gyökerezni, megmaradásuk, tartósságuk kevésbé biztos, a kései hajtásokkal szemben. Próbálkozni azért szabad, csak ne szegje kedvünket, ha a biztató kezdet ellenére mégsem sikerül a szaporítás ilyen módon.
Hogyan vágjuk le a kiszemelt hajtást?
Akármelyik fajta hajtást is válasszuk, nagyon figyeljünk oda arra, hogy csak ép, egészséges állapotút vágjunk le! Minél élénkebb, zöldebb színűt válasszunk. Ez fontos ahhoz, hogy minél nagyobb esélye legyen a szaporítás sikerességének.
Használjunk egy metszőollót, vagy kést a művelethez: a méretnél célszerű 7-10 centiméter közötti szálakat vágnunk. Ha kései hajtást választunk, akkor a levelek tövénél ejtsük meg a vágást.
Jöhet egy fontos teendőnk: a levágott águnk alsó részét tisztítsuk meg a levelektől késünk segítségével. Még nem végeztünk: szintén a késsel kapirgáljuk le erről a részről a kérget – finoman. Akár csak a répát pucolnánk, de annál jóval finomabban.
Erre azért van szükség, mert ez a rész kezd majd el gyökeret ereszteni, ilyen módon pedig be tudunk segíteni neki egy kicsit. Az alábbi kép segítséget nyújthat:
Kép forrása: https://www.gardenersworld.com
Jöhet az ültetés!
A vágást követően készítsünk elő egy kisebb edényt, amit töltsünk meg szaporító- vagy ültető keverékkel. Erre a keverékre rálelhetünk gazdaboltokban, kertészetekben, barkácsáruházakban is.
Házilag is van lehetőségünk elkészíteni ezt a keveréket: fele-fele arányban keverjünk össze vermikulitot vagy perlitet (kőzetet) és tőzegtelepet. Az edényünk aljára szórhatunk kavicsot, ami segít a talaj nedvességének szabályozásában.
Adódik a kérdés: szükséges-e gyökereztető hormont használnunk a levendula szaporításához ősszel? Nos, sem ősszel, sem az év más évszakában nem szükséges. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hormon nélkül is többnyire sikeresen megindul a gyökerezés.
Ha eddig eljutottunk, akkor nagyjából 5 cm mélyen dugjuk bele a levelektől megtisztított hajtásunkat az elkészült földbe. Finoman nyokodjuk le a földet körülötte, hogy a szár egyenesen álljon.
Végül, fedjük le egy műanyag fóliával a szár környezetét, hogy afféle üvegház-hatást érhessünk el.
Hogyan gondoskodjunk a frissen ültetett levendulánkról?
Ha mindennel megvagyunk, már csak gondoskodásra és egy kis türelemre lesz szükségünk. A korai hajtások 2-4 hét alatt eresztenek gyökeret, és ahogy korábban írtunk róla, a kései hajtásoknak ehhez több idő kell.
Hogyan tudjuk ellenőrizni, hogy levendulánk gyökerezett-e már? Úgy, hogy nagyon finoman meghúzzuk fölfelé. Tényleg csak óvatosan: ha érzünk ellenállást, akkor a gyökerezés megtörtént, ez tartja a helyén a növényt. Ha nem érzünk ellenállást, akkor várjunk türelemmel: a következő „húzós” kísérlet előtt legalább 5 nap teljen el. Máskülönben kárt okozhatunk „ifjú” levendulánknak.
Mikor megbizonyosodtunk róla, hogy a gyökerezés megtörtént, akkor eltávolíthatjuk a műanyag fóliát a növény körüli részről.
Eztán napos helyre helyezzük a növényünket, és ha földjét száraznak érezzük, locsoljuk meg. Ha hosszabb távon is cserépben szeretnénk tartani a levendulát, akkor ültessük át egy nagyobb edénybe. A boltokban kapható ültetőkeverék tökéletesen megfelel erre a célra.
Levendula szaporítása tavasszal
Tavasszal korai és kései hajtásokat is találunk levendulánkon, így elméletben mind a két módszert kipróbálhatjuk. Ilyenkor ajánlott egyébként is a levendula jelentősebb metszése, így ne aggódjunk akár mindkét módszerre egy-egy kísérletet tenni.
A levendula szaporítása tavasszal sem igényel egyéb teendőket, amint amikről a cikkben szóltunk. Ha tudjuk követni a lépéseket, biztosan lehetünk benne, hogy az „anyanövényhez” hasonló csemeténk lesz.
Sokkal nagyobb esélyünk van a levendula metszéssel történő szaporítására, mintha magról próbálkoznánk meg a művelettel.
Jó szaporítást, ültetést és levendulázást kívánunk! 🙂
